Az egyesület tevékenységei:
A gyékény felhasználása Tápén olyan szintűre fejlődött, hogy az élet minden területét beszőtték, átfonták a gyékényszálak, a bölcsőtől a sírig elkísérve megmunkáló népét. A tiszai sószállítás, dohánykereskedelem fontos megrendelője volt a padlógyékénynek. A házban padtakarónak, falvédőnek, ágyba szalmazsák alá, az ablakba tették a nagy hideg ellen. Csirkék alá tették, terményt öntöttek rá, használták kocsitakarónak. A piaci kofák gyékénnyel bélelték bódéjukat, ülőhelyükre, a lábuk alá gyékényt tettek. De készültek belőle szövött szatyrok sokféle méretben, papucs, csizma, kanalas, kaptár, lábtörlő, szék.
Az 1999 tavaszán megalakult Gyékényes Műhely, majd 2005-től a Gyékényből Szőtt Egyesület célja bebizonyítani, hogy a hagyományt megőrizve és megújítva, napjainkban is megállja helyét ez az egyszerű, szép, környezetbarát, sokoldalúan felhasználható természetes anyag. A műhely vezetője, Török Gizella iparművész a szülőföld és a család hagyományát művészi szintre emelve kelti életre a gyékényt, és a világon egyedülállóan alkot szobrokat az egyszerű vízparti növényből.
A műhely állandó kiállításának folyamatosan bővülő anyaga egyszerre reprezentálja a gyékény hagyományos felhasználását és a jövőbe mutató alkalmazhatóságát. Minden évben ősszel országos, illetve nemzetközi találkozóra invitálják a szőhető-fonható szálas anyagok mestereit és az érdeklődőket, mely rendezvényhez nyilvános alkalmi kiállítás is kapcsolódik a helyiek és a vendégek munkáiból. A kiállítás megtekinthető: a művelődési ház nyitva tartási idejében.